Ha szereted a jó zenét, és bele akarsz kóstolni a Világba, ha pihenni és feltöltődni vágysz, fel akarsz fedezni új hangokat, ha jó társaságban egyszerűen csak jól akarod érezni magad, gyönyörű környezetben, a Balaton partján…

Szerelmes Balkán, transzcendens Ázsia. Egy hétig egymásnak adják a hangokat a világ zenészei Balatonbogláron

2019-07-12
A július 15-én kezdődő Babel Sound már a hatalmas kínálat miatt is egyszerre buli és beavatás. Szerdán a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" című műsorában fesztiválunk kommunikációs igazgatója, Viszt Viktor adott interjút a fesztivál kapcsán.

Nemigen van olyan vájt fülű, akit ne érhetne új zenei élmény a fesztiválon. Az pedig külön ajándék, hogy itt a zenészek az egyes országok, régiók népeinek a karakterét is hangokba öntik, a közép-európai sírva vigadástól a kelet misztikus világán át, egészen az anyaméh otthonosságáig, aminek a megidézésére egy holland előadó vállalkozik egy buboréksátorban. Stúdiónk vendége Viszt Viktor, a Babel Sound kommunikációs igazgatója. A buboréksátor nem a központi rendezvény, de azért kezdjük ezzel. Ez valami speciális zene magzatoknak, kismamáknak?

Viszt Viktor, kommunikációs igazgató, Babel Sound: Én nem egészen így mondanám, inkább úgy, hogy bárki megélheti ezt az élményt. Ez a zenekar a Bandgladesh együttes, a „d” izgalmas betű, mert szójáték van a nevükben. Ők Hollandiából érkeztek és tavalyelőtt, valamint három éve is felléptek a Babel Soundon. Hatalmas sikerük volt, mivel ők nem egy színpadon adják elő a performanszukat, hanem általában este 11 vagy éjfél körül egy sátrat fújnak fel, ami egy körübelül száz négyzetméteres sátor. Ez nagynak tűnik…

Mv: Nagyon nagynak egyébként.

Viszt Viktor: De nem annyira, sátorként nem olyan nagy, és ott zenélnek. Ők maguk úgy aposztrofálják a művészetüket, hogy nem az a lényeg, hogy ők ott mit játszanak, hanem az a hangulat, amit ott megélsz benn a sátorban. Izgalmas vetítés van közben, fények. Úgyhogy általában az jellemző, hogy a sátorba olyan túl sok ember nem fér be, hanem körbeülik, és ott élik át az élményt.

Mv: És kik azok a bűvös fúvósok, akiket egy bolgár formáció ígér?

Viszt Viktor: Általában a bolgárok gyakran jönnek ilyen fúvós zenekarral. Most nem is egy idei zenekar van, de korábbi évben volt a Karantila együttes, akik rettenetes izgalmasak voltak így az első nap. Megkérdezték, hogy bemehetnének-e vízibiciklin? És hát gondoltuk, hogy strandolni szeretne. Persze, menjetek be, miért ne? Hát ott a vízibicikli. És bementek hangszerekkel vízibiciklin, és elkezdték fújni tipikusan. Ezt most nehéz leírni, hogy milyen tipikusan a balkáni fúvós. Talán, hogyha Kustorica filmjeit ismered, akkor tudod, hogy milyen zenéről beszélek.

Mv: Hogyne, persze, persze. Magával sodorja az embert is.

Viszt Viktor: Abszolút.

Mv: Egyébként ez egy interaktív zenei fesztivál. Az interaktivitás itt konkrétan mit jelent? Például azt, hogy akár egy vízibiciklizés is belefér az előadásba, vagy pedig azt, hogy maguk a résztvevők, a közönség is belekóstolhat a zenébe?

Viszt Viktor: Most az évek alatt két szintre alakult ki ez az interaktivitás. Az egyik az, hogy igyekszünk olyan programokat szervezni, amibe be tudjuk vonni a közönséget a koncertek mellett. Tehát hiszünk benne, hogy a kultúrák, nemzeti kultúrák átadásának a legjobb módja az emberek bevonása. Sokkal jobb, mint hogyha egy prezentációt tartana valaki például. Egész nap olyan programjaink vannak, de beleértve a gyerekprogramokat is, amiket nevezhetnénk meseelőadásnak, de inkább nevezzük egyfajta színjátéknak, vagy színjátszó körnek a gyerekek számára. A másik dolog pedig az, hogy a zenészeket nem egy napra hívjuk meg. Tehát nem az van, hogy lejátssza a koncertet és megy haza, hanem úgy hívjuk már meg eleve, hogy egész héten vegyen részt a fesztiválban, élje meg velünk. Így pedig közvetlenül találkozik a közönséggel, illetve a közönség a zenészekkel.

Mv: Világzenében egyébként van, aki azt mondja, hogy ilyen műfaj nincs is, hogy világzene. Ez valamilyen sajátos nagy gyűjtő kategória. Az egyik zenei szerkesztőm szokta ezt mondani, hogy ilyen pedig nincsen.

Viszt Viktor: Igaza van, ha úgy vesszük.

Mv: Ha meg úgy vesszük, akkor a világzenében azért a közös nevező az mindenképpen az szerintem, hogy ott a hangjegyek mellett valahogy az előadó beleviszi a saját személyiségén túl akár a saját nemzeti karakterét is. Hát azt valahogy olyan jól észre lehet venni, hogyha valaki nagyon vájt fülű.

Viszt Viktor: Igen, ez egy nagyon érdekes fúzió.

Mv: Ez tényleg így van?

Viszt Viktor: Igen, igen, ez egy nagyon érdekes fúzió, mert egyébként magát a személyiségét általában a zenész beleviszi a műbe, bármilyen stílusról is beszélünk. A világzenében ezen túl, ahogy mondtad, az a lényeg, hogy van egyfajta saját személyes tradíció is benne.

Mv: Tehát itt a meghívójukban nagyon sok ilyen van egyébként, hogy közép-európai sírva vigadó zene, aztán a szerelmes, szenvedélyes balkáni vagy akár dél-európai zene. Nézzük akkor a legeket ebben a világzenében. Ki a legszerelmesebb?

Viszt Viktor: Ki a legszerelmesebb? Hát az olaszok.

Mv: Igen?

Viszt Viktor: Ezt nem mondanám így ki, mert volt például olyan év, amikor egy izraeli előadónk volt, aki nagyon-nagyon érzelmesen adta elő műveit.

Mv: Jó. Akkor a többit a Babel Soundon szerintem. Hétfőtől ugye egész héten?

Viszt Viktor: Hétfőtől Balatonbogláron.

 

Partnereink