Ha szereted a jó zenét, és bele akarsz kóstolni a Világba, ha pihenni és feltöltődni vágysz, fel akarsz fedezni új hangokat, ha jó társaságban egyszerűen csak jól akarod érezni magad, gyönyörű környezetben, a Balaton partján…

Ha meghalunk, a Babel Campbe kerülünk?

2019-07-25
Az ingyenes Babel Sound Interaktív Világzenei Fesztivál idén is sajátos időtlenségben és hatalmas szeretetben telt Balatonbogláron, július 15. és 21. között. Köszönjük a Fidelio-nak és Szász Emesének az élménybeszámolót!

"Körülbelül 25 évet kellett várnom arra, hogy újra dodzsembe üljek. Erre is a Babel Soundon került sor legrégebbi barátokkal és frissen szerzett brazil ismerősökkel, akikről csak utólag derült ki, mekkora sztárok saját hazájukban. Körülbelül ennyire nehéz új ismerősöket és felejthetetlen élményeket szerezni a Babel Soundon. A brazilok egyike mondta is nekem, hogy bejárta a világot, rengeteg fesztiválon megfordult már, de ilyet még nem látott. „Ez a fesztivál a zenészekért van” – mondom neki évek alatt levont magvas konklúziómat. Nem a világsztároktól hemzsegő lineupja, vagy a tökéletes szervezés miatt jó tehát ez a fesztivál, sokkal inkább a közösség miatt.

Abban az egyedülálló luxusban van része ugyanis évről évre körülbelül 300 zenésznek, hogy akár egy egész héten keresztül vendégül látja őket a fesztivál az erre a célra fenntartott Babel Campben, ahol kizárva a külvilágot örömzenélhetnek, szőhetnek tartalmas baráti és munkakapcsolatokat, mint egy jól körülkerített játszótéren, vagy ahogy egyikük fogalmaz, szanatóriumban. Ebben a közegben teljesen irrelevánssá válik, hogy zenészként ki mennyire elismert, hány követője van az Instagramon, hány jazzlegendával játszott együtt, vagy hány hete nem mert venni magának normális ételt, mert nem utalták időben a gázsit.

A társadalmi státuszok érvényüket vesztik, hiszen a legfontosabb kérdés, hogy milyen hangnemben zajlik épp a jam, hogy fellelhető-e közös dallam a török és a magyar zenész repertoárjában, hogy hol találkoznak a krakeb nevű marokkói kasztanyetta ritmusai az indiai tálákkal, a fúziós jazzharmóniák a bolgár kaval negyedhangjaival.

Szinte csodával határos már az is, hogy a reggelig húzódó örömzenélések során mindezek megférnek egy térben, az pedig valódi katarzist eredményez, amikor a már-már szürreális találkozásokból felszabaduló őserő mellett is minőségi improvizatív zene születik..."

A teljes cikket a Fidelio-n olvashatjátok el: https://fidelio.hu/jazz-world/ha-meghalunk-a-babel-campbe-kerulunk-147094.html
Partnereink